Vonatos

Történt, hogy Harmath úr azért jött el hozzánk, mert szeretője babát hordott a szíve alatt. Harmath úr felesége nagyon zokon vette az egészet. Járt ugyan terápiára, de nagyon sokat toporgott a gyermekek sorsa, a saját anyagi biztonsága és a család tisztessége körül.

Harmath úrnak kezdett sürgőssé válni a dolog, mert azt akarta, hogy még a baba születése előtt összeházasodhasson harmadik gyermeke édesanyjával. Rohant az idő, száguldottak a hetek, téptek a hónapok. Csak hát Harmath úr felesége alaposan megkönyörögtette két gyermeke édesapját, aki már sok marhaságba is beleegyezett.

Ügyvéd barátainkkal kidolgoztuk minden idők legbonyolultabb válási megállapodását. Ez tartalmazott egy ügyvédi jegyzésű háttérmegállapodást, írásbeli gentlemen’s agreementet és szóbeli becsületbeli megállapodást, amelynek írott változata is elkészült valamennyiünk szignójával arra az esetre, ha Harmath úr úgy vinné külföldre új feleségével jelenlegi házasságából származó kisebbik fiát, hogy közben itthon hagyja megbetegedőfélben lévő elsőszülött gyermekét a legkisebb féltestvérével, mégpedig úgy, hogy mindkettőre közös nagymamájuknak kell vigyázni, akinél azonban kettes típusú cukorbetegség gyanúja merül fel…

A válás kimondására hivatott tárgyaláson Harmath úr felesége rosszul lett, ám a bírónő megkönyörült, várt a kezdéssel, és végre elhangzott a boldogító nem.

Harmath úr nászútra indult leendő feleségével, a volt feleség pedig megjelent nálunk kisírt szemekkel. Bizony, amíg Harmath úr felesége volt, elhallgatta előttünk, hogy régebben tart szeretőt, mint Harmath úr – csak hát a barátja belefásult a sok hercehurcába. Amikor először eljöttek terápiára Harmathék, akkor a barát rózsaszirmokkal vetett ágyban várta Harmath úr akkori feleségét. Jót mulattak Harmath úr bűntudatán, s a pszichológusok és párkapcsolati terapeuták együgyűségén. Vánszorgott az idő, ólomlábon tántorogtak a hetek, gyökeret vertek a hónapok. Harmath úr felesége túlfeszítette a húrt. Amikor barátja – aki inkognitóban ült a tárgyalóterem előtt a padon – meglátta szerelme nagyjelenetét, úgy döntött: elég.

Hazament, összepakolta Harmath úr feleségének szeretői motyóját, és amikor belépett a frissen elvált asszony, a kezébe nyomta a sitteszsákot, mondván: „csá, ennyi volt”.

Hát, ezután jelent meg nálunk Harmath úr elvált felesége kisírt szemekkel, bevallva: még az egyéni részekben is eltagadta szeretőjét, lehetetlenné téve, hogy a családi rendszer részévé tegyük az epekedő férfit. Márpedig nálunk a párkapcsolati terápia fontos eleme, hogy kettesben is dolgozunk, olyankor el lehet mondani a legféltettebb titkokat, vágyakat, álmokat és mi figyelembe tudjuk venni ezeket a rendszer egészében. Annak érdekében, hogy mindenki jobban jöjjön ki a helyzetből, mint ahogyan belement.

Harmath úr válófélben lévő felesége azt a viccet illusztrálja, amelyben jegyet vásárol a kismalac:

– Kérek egy retúrt! – röffenti.
– Hová?
– Oda-vissza, te hülye.
– Úgy értem, melyik állomásra.
– Közöd?