Két utóbbi bejegyzésünk erősen érintette a hűség és a lojalitás-konfliktus kérdését, bár látszólag az örök hűség és az ünnepi együttműködés kérdését boncolgatták. Nézzük most tovább. Van-e értelme olyan hűségnek, amely nem örök? Milyen tett és hogyan szegheti meg a hűséget? Helyreállítható-e a hűségbe vetett bizalom, ha egyszer megtört?
Okfejtésünknek igencsak kerülgetnie kell a valóban hűtlenek süket dumáját. „Azért én igazából Téged szeretlek!” Hasonló ez az illojálisok „Megtette volna más, ha én nem.” örök szofizmájához. Ugyanakkor kötelességünk rámutatni azokra a csapdákra, amelyekben az örök hűség látszólagos megszegése miatti örök haragok foglyai vergődnek.
Kétszeresen igaz, hogy a hűségeskü után eltelő idővel arányosan növekszik a hűtlenség esélye, a hűséget igyekszünk lojalitássá szelidíteni. Ez egyfelől azért igaz, mert az időbeni távolodás térbeli és lelki távolodással járhat. Szaporodnak az elvárások, megfelelni nekik látszólag csak a lojalitás kérdése, nem érinti az örök hűséget.
Másfelől az elvárások bővülő köre növeli közös identitás felületét is. Ezáltal a párkapcsolat egyre újabb dimenziókat ölel fel, kiterjed a megélhetésre, a gondoskodásra és a közösségre. A párkapcsolat örvendetes gazdagodása ugyanakkor a megoldandó problémák szaporodását is jelenti, ezekben sok a rejtett lojalitás-konfliktus, melyek egy része érinti a hűséget is.
A hűségeskü eredetileg kimondva, kimondatlanul, az érintés dimenziójára, azon belül is főleg a szexre vonatkozik. A befejezett szexuális aktusra. Az ölelést, csókot, levelezést, telefont még többnyire ki lehet dumálni, nem is szólva a közös gyereklegeltetésről, üzleti vállalkozásról.
Az örök hűség eskü idejében még aligha jut eszünkbe, hogy bizony hűtlenség, ha valakivel, harmadik féllel, látszólag ártalmatlan területeken jobb az együttműködés, mint a párunkkal.
Ha például a megélhetés területén az egyik fél szülei megmondják, milyen feltételekkel és milyen lakásra adnak támogatást, látszólag csak lojalitást várnak el a „gyerektől”, miközben ez a másik félben tehetetlen dühöt válthat ki, féltékenységet.
Hasonló a helyzet, ha egyik fél munkaadója önkényesen dönt a család lakhelyéről. Úgy tűnik, csak alkalmazotti lojalitást vár el, miközben a tisztességtelen helyzet könnyen konfliktusforrássá válhat, mert a látszólagos lojalitás valójában párkapcsolati hűség kérdéssé eszkalálódik.
A párkapcsolat gondoskodás dimenziójában is létezik hűtlenség. Ezt érzi, akinek a párja jobban hallgat egy harmadikra a gyerekkel kapcsolatban. Bizonyos tekintetben igaz ez az építkezésre, a beteg rokonra, de még a szőlőhegyre is. Csak hát ki gondolja a hűségeskü letételének időpillanatában, hogy a mekkora konfliktus kerekedik abból, ha párja egy bloggerrel szakmázza meg, milyen csempe legyen a fürdőben.
Feszültséget okoz a társas dimenzióban az olyan barátnő, barát, akivel jobban meg tudjuk beszélni párkapcsolatunk, egyáltalán, kapcsolatunk kérdéseit. A legnagyobb veszély azonban abban rejlik, ha harmadik féllel élünk át olyan élményeket, amilyeneket a párunkkal is átélhetünk. Ha például két barátnő elmegy jógázni, hangterápiára, vagy pilatesre, párjaik aligha duzzoghatnak, mert ezek az ő számukra valószínűleg nem jelentenek élményt. Ennek párhuzama, a férfiak focija, golfja, ulti partija. Itt azonban fontos, hogy a hangsúly a közös élményen van. Hiába mennek „csak” barátnők, barátok olyan helyre, ahol ellenkező nemű harmadik fél van jelen, bizony a közös élmény ez esetben a párkapcsolatot veszélyeztető helyzeteket eredményez.
Terápiánk gyakran támaszkodik erre a belátásra. Párkapcsolati problémák esetében elsősorban a közös élményre építünk.
Ezt az írást most azért tesszük közzé, mert úgy gondoljuk, a karácsonyi konfliktusok jelentős része onnan származik, hogy egy szintre kerül hűség és lojalitás. Sokat segít, ha a (párkapcsolati) hűséget egyértelműen a rokoni, baráti, munkahelyi lojalitás fölé helyezzük.
A családi lojalitás-konfliktus fő terepe a családi ünnep. A karácsony, a lagzi és a keresztelő. Jellemzően két származási család is résztvevő. Így az ő szokásaik, elvárásaik, hagyományaik a pár tagjainak is identitás elemei. Például a menü Szentestén, a menyasszonytánc vagy a névadás módja. Ezen identitás elemek ütközése párkapcsolati konfliktus felé sodorja a párt.
Vegyük fő szabálynak a hűség prioritását, mely felülír bármely más lojalitás-konfliktust. Erre jó példa előző bejegyzésünk a négyszeres karácsonyról. Több példát azért nem hozunk, mert az identitás rendkívül érzékény terület, és akaratlanul megbántanánk valakit olyan kreatív megoldásokkal, melyek túllépnek két identitás elem lojalitás-konfliktusán.
