Daloló énekes madárkám, fülemülém, csalogányom

Közzétéve Szerző:

Az énekes madarak hangjukkal a territóriumukat védik. A fülemüle éjszaka is aktív csalogány néven. Csodáljuk dalát, és félreértjük.

Arany János persze nem tudhatta, hogy a madárdal veleszületett territoriális viselkedésmód. Gondolta a fene. A fülemile versében a madár ártatlan dala éppen ellenpontja a szomszédok territoriális viszályának. 

Az emberi agresszió köztudottan hangoskodásban nyilvánul meg, de még ádázabb a halk beszéd. Úgy tűnik, szomszédék csak egymás közt beszélgetnek, miközben alázzák a kényszerűségből kihallgatót a kerítés túloldalán.

– Szerinted honnan jön ez a sok hernyó…

– Bizony, drága a permetezőszer…

– Jó ez a bió, sok fehérjét termel…

– Hamarosan mi is áttérhetünk a rovartáplálkozásra… 

Párkapcsolatban a „csak mondja” feszítheti végletekig a húrt. Ilyenkor az egyik fél végletesen megvonja a beszédhelyzetet a másiktól. Dala így hangzik: tüttürü, tüttürü, jó, tüttürü, tüttürü. Ha a másik megszólal, helyette fejezi be a mondatot.

– Örökké az történik, amit te akarsz, neked a jónál is jobb kell, egy kicsit vegyél már vissza, jó, mert holnap is, mit akarsz már megint, semmi kedvem hozzá, jó…

– Holnap…

– … tudom, már megint a mama, tudom, jó, csak tudod, elegem van a mamából, jó, meg az egész pereputtyodból, jó, úgyhogy holnap eszem ágában sincs…

– Holnap…

– Mondom, tele van a hócipőm a holnapjaiddal, jó, a máiddal, jó, a tegnapjaiddal, jó, hagyjuk ezt a hülyeséget, jó…

Sohasem tudjuk meg, mit is akart a másik fél a holnappal, viszont el tudjuk képzelni, hogyan válik egyre ingerültebbé a beszélgetés, míg átmegy hangoskodásba. Azt is el tudjuk képzelni, ahogy a mondja-mondja fél egyre követi a másikat, aki igyekszik kilépni a helyzetből, amíg sarokba szorul, és már nem is tudja, mit tesz.

Úgyhogy néha engedd át a beszédhelyzetet. Jó?

Morbid 18+!

Előadást tartottunk bűnmegelőzéssel foglalkozó rendőröknek. Elmondták, a családon belüli erőszak áldozata többnyire a konyha sarkában esik össze a késszúrásoktól. Odáig követi a megmondó ember a másikat, aztán a sarokba szorított kést ragad, hogy végre elhallgattassa a másikat.

Házasságok

Közzétéve Szerző:

Érzünk valami hasonlóságot a verbunkos és a magyar nóta között. Jobban hat mai életünkre, mint gondolnánk.

A verbunk bulikon a katonaéletre vették rá, helyesebben szedték rá a férfiakat. Elhitették velük, vitézek lesznek, büszke hadfik, a lányok bálványai. A mulatság mámorában besorozták őket. Azután jött a kemény, inkább durva kiképzés, majd a hosszú és gyötrelmes katonaélet.

A leszerelő katonák obsitjukkal hazatérve ott folytatták, ahol a verbunk véget ért. Büszkélkedtek vitézségükkel, érdemeikkel és hősiességükkel. A lányok bálványozták őket. A lánykérés azután már maga volt a verbunk. Fényes lagzit, királynő menyasszonyt, boldogító igent, örök szerelmet ígért.

Többnyire már maga a nászéjszaka is hasonlított az újoncok betöréséhez. A katonaviselt férfi, ha máshol nem, hát a tábori kuplerájban szerzett szexuális tapasztalatot. Ez aligha felelt meg a gyengédségnek, amire a szűznek szüksége lett volna. Márpedig a szüzesség elvárás volt.

A házastársi kötelesség mellé még felsorakoztak a kikapós menyecske betörésének egyéb módjai – erős párhuzamot mutatva az újoncok kiképzésével. Mottó: „Én is kibírtam, így faragtak belőlem rendes embert.”

A modell igazi veszélye az életszakaszok hiánya. Gondolkodásunkat máig két állapot határozza meg: az esküvő előtt és az után. Az utóbbi szakaszt többé-kevésbé mindmáig a verbunkosok idején rögzült klisék határozzák meg.

Az egyetlen életszakasz tételezését valamelyest finomítja az együtt megöregedő, szeretetben zsörtölődő pár képe. Mogorva ősz öreg, pörölő feleség, akik egymás nélkül egyedül vannak és egymás után halnak. Eddig tart a lagzi utáni életszakasz.

Valójában inkább házasságokról érdemes beszélni. A párkapcsolat gyökeresen átalakul a szülőtársi viszonyban, aminek ugyancsak több szakasza van, attól kezdve, hogy édesanya lecuppan a babáról, egészen addig, amíg a gyerek maga is családot alapít és az unokák nagyszülőket faragnak a házaspárból.

A párkapcsolati terápia során életszakaszokban és házasság-modellekben gondolkodunk. Tovább bonyolítja a helyzetet a verbunkos modell avulása, kopása. Azt azonban már aligha engedi a mai világ, hogy nyilvánosan más, újabb modelleket elemezzünk. 

Felvételi tanulókör

Közzétéve Szerző:

Mi okozta a fordulatot? Hol pörgött fel a folyamat? Miért tolonganak a szülők már az óvodák felvételijén? Ott jobb a kakaó?

Mi hajszolja a családokat már az iskola előkészítő osztályokban komoly költségekbe? Ott kedvesebbek a gyerekek?

Mi kergeti már a tízéveseket felvételi szorongásba, teljesítménykényszerbe? A tudásvágy?

Miért ismerik a szülők és a diákok betéve a középiskolák, az egyetemek rangsorát, miközben az oktatás, a tanárok tekintélye csökken?

Téves válasz a tudás értékének növekedése. Köztudott, a tudás avul, értéke csökken, kiszerveződik távoli szerverekre, felhőkbe.

Téves válasz a jó kapcsolatrendszer reménye. Az ovis koruktól szorongó pedálgépek leginkább kokóval kötnek kapcsolatot.

Nem értékelhető az a válasz sem, ami a szülőkből indul ki. Igaz ugyan, hogy kevés státusszimbólum erősebb, mint a gyerek elit iskolája, viszont a költséghatékonyság elég alacsony.

A helyes válasz: A felvételi.

A HR-esek saját biztonságuk érdekében az elvégzett egyetem rangsora és a végzettek közötti rangsor alapján döntenek. Így tanulták az elit egyetemen, hiszen amúgy lutri a felvételi: a tudás hamar elértéktelenedik, a szociábilitás nehezen állapítható meg a felvételi kiélezett helyzetében, a szülők kapcsolatrendszere pedig más úton érvényesül.

Márpedig a HR-esek kénytelenek alaposan lefedezni magukat, hiszen azok a vezetők, akik ovis koruktól az elit pályán mozognak, aligha képesek közösséget formálni, integrálni az új munkaerőt. A fluktuáció viszont drága dolog. A kiesett munkaerő helyettesítése, a toborzási költség, a betanítás, mind komoly tételek. Ezek miatt a HR-esre szokás mutogatni, aki valóban ritkán van a helyzet magaslatán, mert a gyerekeit készíti fel különböző felvételikre, és persze kapcsoltokat intéz.

A főnök szívesen kirúgná, csak hát nehezen talál a helyébe mást, ki tudja, az is mennyire alkalmas…

Így járunk a körbe-körbe a tanulókörben.

Így árad a jótanulás jóindulata.

Megvan!

Közzétéve Szerző:

Előző két bejegyzésünk arról szólt, házon kívülre vinnénk a Házaskunyhót. Aztán jöttek a jelzések: “Ne már!” Volt, aki el is siratta. Ennek köszönhetően marad még egy évig, de közben attól még készül az erdei Házaskunyhó.

Szilveszter estéjén találtuk meg az Erdészlakot, Mátra alján, a falu közepén, erdei tisztáson. Rálátás a Kékesre. Az erdész számára hasították ki egykor a telket, máig körbe veszi több hektár közerdő.

Az Erdészlakhoz tartozik vendégház, így alkalmunk lesz családokkal is tartósan együtt lenni, a szülőtársak kapcsolatán túl az egész családi rendszert gazdagítani. Mindezt örömben és derűben, a gyerekek úgy fogják tudni, túrára jöttek a Sárkány-sziklához és a Morgó-gödörhöz.

Három helyszín, három különböző megközelítés.

Pesthidegkúton, a Kővári úton intenzív foglalkozás, ami alapjában a dinamikus rövidterápiára épül. Egyéni foglalkozások krízishelyzet illetve egyéni igények esetén.

A Kun utcában, a Keletinél, Házaskunyhóban két napos elvonulás saját forgatókönyvvel.

A Mátra alján családi együttlét, tanulságok levonásával.

Amikor Újév napján ott álltunk az erdő alatt, a leendő méhes helyén, a Kékes távlatában gyönyörködve, hálát adtunk, hogy békességben, szeretetben együttműködve ide érhettünk. Köszönettel tartozunk ezért a háromezer családnak, akik a huszonsok évben bizalommal fordultak hozzánk. Szívesen gondolunk könyveink olvasóira, a videók nézőire, akik visszajelezték, jó úton haladunk. Érdekes szám, ha már ide tévedtél a net rengetegében: ezt a honlapot tavaly 576 ezren látogatták.

Reméljük, osztozol örömünkben.

Ha hencegésnek vennéd a fentieket, fontold meg Goethe szavait: „Nur die Lumpe sind bescheiden, Brave freuen sich der Tat.” (Csak a léha szerény, tettének örvend a derék legény.)

Szobakunyhó az első emeleten

Közzétéve Szerző:

Előző bejegyzésünk már utalt érdeklődésünk egyik új irányára: a pesti bérházak sajátos építésmódját mutattuk be egy budai példán. Az emeleti kúria a mi szalonunkat is idézi, ami éveken át társasági összejövetelek helyszíne volt, párkapcsolatok társas dimenziójának kiteljesedését szolgálta. Volt itt festmény tárlat, képeslap-gyűjtemény kiállítás, panyolai pálinka-kóstoló, táncest, játékbarlang és természetesen itt mutattuk be megjelenés előtt könyveinket. 

Kúria az emeleten? Kunyhó!

Azután beköltözött a szalonba a házaskunyhó. Közben kicsinosodott a ház homlokzata, polgári lakóközösség alakult, felújították az Erkel színházat, a közelben megnyitott a 4-es metró, a sarkon lévő Főkefe pedig folyamatosan példát statuál az utcarend tekintetében. Legigényesebb ügyfeleink csak azon fanyalognak, mit keres a kunyhó egy szobában? Bement a ház az ablakon?

Április bejegyzéseinkben a házaskunyhón kívül szerepel az aktív tevékenykedés fontossága is. Az alapvető kérdés itt: A tanyasi ember esetében az a csodálatos, hogy “még mindig teszi a dolgát”. Miért? Mert teheti.

Mi magunk is tevékeny, “tanyasi” életbe fogtunk, mert megtehetjük. Valamelyest. Némileg kinőttük a Kővári utca ház kertjét. Zelka magaságyásai között nyárra már csak szűk ösvény maradt, a méheknek szinte helyből kell felszállni. Ezért úgy döntöttünk, kihelyezzük a házaskunyhót egy szép kis pagonyba, ahol nyáridőben még praxisunkat is nyugiban tudjuk folytatni.

Rászántuk magunkat a keresgélésre, bízunk benne, találunk egy szép helyet, ami a házaskunyhónak is otthont ad majd. Ha tudsz egy nagy házat szép vidéken, legalább egy holdas telken, légy szíves szólj.

Aki érdemben segít, fényes vendéglátásban részesül az új házaskunyhóban, ahol immár nagyobb térben, örömben és derűben töltött hétvégét kínálunk, több beszélgetéssel, azaz terápiás üléssel. Terveink szerint péntektől vasárnapig végigviszünk egy dinamikus rövidterápiát, párhuzamosan a házaskunyhó párkapcsolat gazdagító programjával. A jó kilátású, tágas kert is hozzájárul majd az új perspektíva feltárásához.