Címke: házasság

Hogyan lehettem ennyire hülye?

Közzétéve Szerző:

Miért tetted ezt velem?

A kérdést az elkeseredett megcsalt fél teszi fel.

Cinikus válasz: éppen az a bajod, hogy nem veled tettem.

Egyébként pedig a hűtlen fél lelkiismeretesen meg is válaszolja a kérdést.

Azért tettem, mert keveset törődtél velem, mert elhanyagoltad a gyereket, mert túlságos jómódba hajszoltál minket, mert folyton tovább, feljebb, többre vágytál, képtelen voltál nyugodtan élvezni az otthon melegét. Nyomasztottál, állandóan a nyakamon lógtál, folyton a gyereket kontrolláltad, képtelenek voltunk egyről a kettőre jutni, épphogy el nem maradtunk a törlesztésekkel, perspektíva nélkül toporogtunk a sivár jelenben. Eltávolodtunk egymástól, társas magányban éltünk, alig volt közös dolgunk, szinte nem is szóltunk egymáshoz. A gyerek miatt voltunk együtt, de ez az élet már neki sem volt jó. Sokat próbálkoztam, elfogyott az erőm, belefásultam.

Találó részek aláhúzandók.

Hogyan lehettem ennyire hülye?

Az osztálykiránduláson mindketten megjátszották a vagányt. Bence hangosabban, Zsófi mocorgással. A szobatársak kivonultak, ők is úgy tettek, mintha ez lenne a legtermészetesebb. Az osztálykiránduláson ez már csak így szokás, ahogy a nagyobbak is mesélik. Végülis normakövető viselkedés volt ez. Meg hát a pornósok is így szokták…

Fél életen át ott bújkált mindkettőjükben, lehetett volna ebből több is. Sokkal több. Sokkal de sokkal több. Mint ahogy egy gitár riffből felszállhat egy óriási nagy sláger, mint ahogy egy halk morajból földrengés robbanhat ki, mint ahogy egy ferde nézésből késelős verekedés kerekedik.

Ezt ki is mondták az érettségi találkozón. Normakövető viselkedést tanúsítva zavartan mosolyogtak Zsófi legkisebb lányának foghíjain. Bence elővette egy gyufásdobozból a „annak a bizonyos” spanglinak a csikkét. Ezt szívták „akkor”„utána” nagy vagányul. Amikor övék volt a világ. Úgy győzték le zavarukat, hogy megint szobára mentek.

Zsófi férje persze megtudta. Szerencsére eljöttek terápiára. Sikerült is némiképpen egyenesbe hozni a dolgukat. Zsófi azonban váratlanul túllépett a megbánáson, átment támadásba. Előjött a férje „igazi énje” üveges szemeivel, végeláthatatlan projektjeivel, játékfüggőségével. „Azért” „ezeknek” is volt szerepe.

A párkapcsolatok gyakori csapdájához érkeztünk. Zsófi belátja, szánja-bánja a Bence-dolgot. És persze a férje is nagyon szeretné feledni-feledtetni, hogy kirúgatta magát, és hónapokon át magába zuhanva zombizott Zsófi és a gyerekek sóvár világában.

Persze, külön-külön megy a megbánás. Ha nem is mint a karikacsapás, de lassan összejön. De hát ketten együtt hogyan bánhatjuk meg, amit „amúgy” a másik követett el. Miért kellene Zsófinak megbánnia, hogy a férje beszólt a főnökének, aztán kitették, mint a macskát. Miért kellene férjének megbánni, hogy Zsófi összebújt Bencével.

Mielőtt elcsúszna a gondolatmenet a megbocsátás irányába, hangsúlyozzuk még egyszer: a megbánásról, a bűntudat csökkentéséről van szó. A megbocsátásnak vannak kultúrtechnikái, a bűnbánatnak is. Ez a bejegyzés a közös bűntudat csökkentéséről szól.

Mondhatná erre valaki, csak Zsófi kifogása volt, hogy félrelépésében „azért” benne volt a férje is. Ha felelősen gondolkodunk a játszmákról, a családi rendszerről, akkor bizony be kell látnunk igazát. Ide tartozik ugyanakkor a kérdés, megadta-e férjének a tőle telhető legtöbb támogatást zombi korában.

Vigyázzunk a szeretet, az odafordulás, a feltétlen elfogadás elhanyagolásával! Mindketten meg fogjuk bánni. Ám, ha már bánjuk, bánjuk meg együtt! tegyük fel úgy is a kérdést: Hogyan lehettünk ennyire hülyék?

Házasságok

Közzétéve Szerző:

Érzünk valami hasonlóságot a verbunkos és a magyar nóta között. Jobban hat mai életünkre, mint gondolnánk.

A verbunk bulikon a katonaéletre vették rá, helyesebben szedték rá a férfiakat. Elhitették velük, vitézek lesznek, büszke hadfik, a lányok bálványai. A mulatság mámorában besorozták őket. Azután jött a kemény, inkább durva kiképzés, majd a hosszú és gyötrelmes katonaélet.

A leszerelő katonák obsitjukkal hazatérve ott folytatták, ahol a verbunk véget ért. Büszkélkedtek vitézségükkel, érdemeikkel és hősiességükkel. A lányok bálványozták őket. A lánykérés azután már maga volt a verbunk. Fényes lagzit, királynő menyasszonyt, boldogító igent, örök szerelmet ígért.

Többnyire már maga a nászéjszaka is hasonlított az újoncok betöréséhez. A katonaviselt férfi, ha máshol nem, hát a tábori kuplerájban szerzett szexuális tapasztalatot. Ez aligha felelt meg a gyengédségnek, amire a szűznek szüksége lett volna. Márpedig a szüzesség elvárás volt.

A házastársi kötelesség mellé még felsorakoztak a kikapós menyecske betörésének egyéb módjai – erős párhuzamot mutatva az újoncok kiképzésével. Mottó: „Én is kibírtam, így faragtak belőlem rendes embert.”

A modell igazi veszélye az életszakaszok hiánya. Gondolkodásunkat máig két állapot határozza meg: az esküvő előtt és az után. Az utóbbi szakaszt többé-kevésbé mindmáig a verbunkosok idején rögzült klisék határozzák meg.

Az egyetlen életszakasz tételezését valamelyest finomítja az együtt megöregedő, szeretetben zsörtölődő pár képe. Mogorva ősz öreg, pörölő feleség, akik egymás nélkül egyedül vannak és egymás után halnak. Eddig tart a lagzi utáni életszakasz.

Valójában inkább házasságokról érdemes beszélni. A párkapcsolat gyökeresen átalakul a szülőtársi viszonyban, aminek ugyancsak több szakasza van, attól kezdve, hogy édesanya lecuppan a babáról, egészen addig, amíg a gyerek maga is családot alapít és az unokák nagyszülőket faragnak a házaspárból.

A párkapcsolati terápia során életszakaszokban és házasság-modellekben gondolkodunk. Tovább bonyolítja a helyzetet a verbunkos modell avulása, kopása. Azt azonban már aligha engedi a mai világ, hogy nyilvánosan más, újabb modelleket elemezzünk. 

Long covid

Közzétéve Szerző:

– Persze, mert olyan sok dolgod van! – borul ki az asszony, amikor férje nem hajlandó átnézni a gyerek házifeladatát. – Ki van nyalva a segged, eléd téve púpos tányéron, ami szem-szájad ingere, te meg tespedsz és hízol világba. És még ezt is van képed megtagadni!

Pedig néhány héttel előbb még álmatlanul forgolódott, hogy mi lesz vele, ha meghal a férje, hogyan fizeti az albérletet, mi lesz a gyerekek tanulmányaival. Végiggondolta a segítőképes rokonokat, a lehetséges pasikat, akik apának is alkalmasak valamelyest. Most azonban mélységesen fel van háborodva ezen a lusta dögön, aki túlélte az ő kedves férjét. Hiába tudja a lelke mélyén, hogy hosszú az utóhatás. Post-covid helyett már long-term covid a jelszó. Erről aztán mindjárt monológba is kezd a szülő- és házasságtárs:

„A fene egye meg azt is, aki kitalálta ezt a long-term covidot. Mindent meg lehet fele magyarázni. Még büdösnek is lehet lenni, mert hát a szaglásvesztés. Jaj, ajaj, szegény férjem, nem érez szagokat! Ezért nem cserél alsóneműt, ing és póló alig kerül mosásba, zokni is csak elvétve. Mint a régi viccben:
– Te Joe, neked hány alsógatyád van?
– Hét. Hétfőre egy, keddre, és így tovább.
– Ó, hát nekem egy tucat van – vigyorog fölényesen Iván.
– Hogyhogy?
– Január, február…
Szegény én bezzeg érzek szagokat. Enyhén szólva. Inkább bűzöket. Azt hiszi, halkan ereszt egyet, de a bűzgömb percekig megül körülötte.
Long-term covid. Persze. Általános fáradtság, fájdalom az izmokban, ízületekben, mellkasban. Na, ez mind megvan. Úgy vonszolja magát, mint egy csiga, amiből már a remeterák is kiköltözött. Anyukája nagyon sajnálja, sokat panaszkodik neki is telefonon.

Bezzeg ahányszor letottyan az asztalhoz, az ízeket mennyiséggel pótolja. Úgy kell neki főzni, mint a gimis menzán: sokat és többet. Nem tudom, azért nem igényli-e a változatosságot, mert elfelejtette, mit evett előző napon vagy csak mindegy neki. Kérdeztem, mire azt felelte, nem tudja, de nem is érdekli.

Most a hős egészségügyön van a fókusz, de a hadirokkantakkal meg a volt hadifoglyokkal is hasonló volt a helyzet. Azt is elfedte a hős kultusz. Pedig nem minden hadirokkant kapott trafikot a császártól. A többség elbicegett a kocsmába a mankóján, ott sajnáltatta magát a hozzá hasonlókkal. A rokkantságit biztosan elitta. A feleségének meg rosszabb volt, mint amíg az ura oda volt a fronton, mert akkor legalább nem kellett etetni, tisztán tartani, hallgatni a rosszkedvű zsémbelését, kezelni állandó sértődéseit. Néha olyan tehetetlen düh vett erőt szegény asszonyokon, hogy megkérték az urukat:
– Akassza mán fel magát!
– Látod-e, még azt sem tudom. Adj lúgot, mán én is eluntam az életemet.”

Sivár és kegyetlen ez a monológ. Mélyen igazságtalan. A párkapcsolat azonban nem az igazság birodalma. Nagyrészt tudattalan játszmák uralják.

Azért írtuk le ezt a háborgást, mert sokan még magukban sem merik elmondani. Igazuk van. Isten ments! Jobb, ha működnek az énvédő mechanizmusok.

A legnagyobb marhaság az lenne, ha elkezdenék higgadtan megbeszélni. Egyikük sincs abban az állapotban. A tehetetlen düh a kimerült elkeseredéssel csapna össze.

Szerencsére van megoldás. A probléma gondolati keretét Szeretők című könyvünk adja meg. Receptre írjuk fel mostanában sokaknak.

Kiváltható itt.  

Párkapcsolat-gazdagítás másképp

Közzétéve Szerző:

A Házaskunyhóval szerzett immár másfél éves pozitív tapasztalatainkon és párkapcsolati sikereken felbuzdulva 12 részes online kapcsolatgazdagító programot dolgoztunk ki azoknak a pároknak, akik szeretnének a saját otthonukban maradva tenni magukért, egymásért, a párkapcsolatuk, házasságuk épüléséért.

A program férfiaknak szóló anyagát Miklós, a nőknek szólót Zelka írta, és bár a hangvételük némileg különbözik, ugyanazon az úton vezetik végig a pár két tagját – egymás felé.

A folyamatban vannak tesztek, adódik sok önálló megfontolni való (ez biztosítja az autonómiát – avagy a most divatos kifejezéssel „én-időt” – a pár tagjainak), és persze tartalmaz az anyag olyan csomópontokat is, ahol a közös megbeszélésnek, az együttes meggondolásnak van tere (a társas szükséglet kielégítéséhez adva építő tartalmat).

A humor és a játékos megközelítés mellett megjelennek az alapszükségleteket (pl. házastársi ágy, közös asztal) és a fő párkapcsolati dimenziókat (pl. gondoskodás, megélhetés) érintő mélyebb témák is, ám mindvégig a pozitív szemléletet, a „Mit tehetünk, hogy még jobb legyen?” elvet megtartva.

A 12 részt külön-külön küldjük a pár két tagjának, így mindketten saját ritmusukban haladhatnak. Igény szerint lehetőség van a felmerült kérdéseket telefonon, cseten vagy e-mailben velünk is egyeztetni, ami alkalmat ad az érzelmi és gondolati folyamat személyekhez és konkrét párkapcsolati helyzethez igazítására – de természetesen ez nem elvárás, csupán egy opció: a program az aktív beavatkozásunk nélkül is remekül működik.

Akik jobban szeretik a papír-ceruza alapú megközelítést, azoknak az online forma helyett a webkönyvesboltunkban kapható Párkapcsolati áttekintő csomagot ajánljuk.

Online párkapcsolat-gazdagításra jelentkezés, érdeklődés a baktay@baktay.hu címen.