Fejlődünk

Közzétéve Szerző:

Nagyon köszönjük a MemoLogos visszajelzéseket! Erőt adnak. Az utóbbi héten még egy sor játékot találtunk ki, Zsiga barátunk egy részüket máris elérhetővé tette.

Sőt, egy szókimondó és őszinte barátunk segített még tovább lépni:

„…nos, hát a gyerekek:
– Szorzótáblás memóriajáték…?
– Nem, nem érdekes…. Muszáj?
Aztán Botit megkértem, hogy mint videojáték guru, véleményezze a játékot. Leült, elkezdte csinálni, aztán kiabált vele (ez jó jel, a Fortnight-ot szokta végigkommentálni), erre megjelent Lackó, beleszólt, segített, minekutána a zajra odavonszolta magát a kamaszságát a maga teljességében megélő Bence és kicsit belefeledkeztek. Én meg nézegettem a jelenetet és úgy gondoltam, a játék átment a szakmai szűrőn :).
Ami laikusként nagyon klassz, hogy pillanatok alatt van sikerélmény, ami nagyon lekötötte őket, állati gyorsan játszották.”

Erre eszünkbe jutott egy olyan csalit, ami könnyebben indíthatja el a láncreakciót: Kezdjünk a felnőtt játékkal, mi, felnőttek:

Színek és szavak 3. (extra nehéz)

A gyerek előbb-utóbb kíváncsi lesz, min mulatunk.
A „színes” játék egyik előnye, hogy az első fordulóban (az alapfokon) megtanítja a színhez tartozó szóképet, így az egészen kicsik is boldogulhatnak, sőt néhány játék után mehetnek tovább a haladó szintre, ahol a színek neve már fekete betűkkel szerepel. A 3. fordulóban viszont már olyan konfúziót okoz az idegen színnel íródott betűk (szóképek) és a színek közötti kavarodás, hogy egyre jobban és jobban meg kell feszíteni a figyelmüket, sőt, a végén egyetlen leosztáson belül is többször szempontot kell váltani.

Egy barátunk akkor akadt ki, amikor a mintázat visszakanyarodott az alapfokhoz és az egyik szókép színe újra azonos volt az általa jelölt színnel…

Próbálják ki akár az egész sorozatot!

MemoLog – Játék vagy tanulás?

Közzétéve Szerző:

Volt idő, amikor kerékpáros-iskolák tanították biciklizni az úri közönséget. A mobiltelefonokhoz sokáig vaskos használati utasítást mellékeltek.

Ma már a képesség és a készség közelebb került egymáshoz. Ha valaki egyszer fönnmarad a biciklin, csak annyi kell, hogy menjen vele. Ha elkezdjük nyomkodni az ikonokat, szépen adja magát a mobil.

De a legjobban úgy tanulunk meg biciklizni, ha megyünk valahová és a mobilozásba úgy jövünk bele leginkább, ha használjuk: felhívunk valakit, üzenetet írunk, ébresztőt állítunk vagy kipróbáljuk valamelyik applikációt.

Azért rejtjük memory-játék mögé készségek kialakítását, mert máshol van a képesség és a készség az agyunkban is. Egy idő után a képesség kialakulásának folyamata akadályozhatja a készség fejlődését. A memory-játék lefoglalja a rövid távú memóriát, így elfókuszál a képesség kialakításának emlékétől, marad a készség begyakorlása. Nyolc meg hét? No, hát: nyolc meg kettő az tíz, a hétből marad még öt, tíz meg öt… megvan: tizenöt!

Most, hogy amúgy is online iskolában vagyunk, használjuk ki azt az erőforrást, amivel szemben eddig többnyire alulmaradtunk. A gyerekek a kockulás vagy gépezés során elképesztő készségeket sajátítottak el. Többnyire feleslegeseket. Ördöngős ügyességgel mentik a kiskacsát a macska elől – közben transzban vannak és elfordulnak a világtól. Így tőlünk is.

Tegyünk egy próbát olyan játékokkal, készségekkel is, amelyek jól jönnek mindenkinek!

Nem kívánunk hosszú tanfolyamot vagy kézikönyvet tukmálni.

Azt kérjük csak: próbálják ki, játsszanak egyet! És persze jelezzenek vissza nekünk…

(F)elröppent a gondolatvírus

Közzétéve Szerző:

Két hete indult el a gondolatvírus.
Egy ideig követtük az útján, és hírt is adtunk róla.
Azután már csak követhettük, hírt nem adhattunk róla.
Azután már nem is követhetjük.
Két levelet kértek tőlünk, amiket olyan magasra kapott fel a szél, hogy már nem is láthatjuk őket. A vérplazma kísérletek mindenesetre biztatók.
Mi meg áttérünk az online tanulást segítő memory játékok kidolgozására (fejlesztés alatt, örömmel várjuk a visszajelzéseket).

Tisztelt Úr!
Az utóbbi hetekben két olyan cikkel is találkoztunk, amelyek arra utalnak, a koronavírus a vörösvértesteket arra kényszeríti, hogy megváljanak a hemoglobinban lévő vas ionoktól, melyekhez kötődve az oxigén illetve a széndioxid a vérben szállítódna. Ezáltal a vörösvértestek elveszítik O2/CO2 szállító képességüket, ráadásul mérgező vassal szennyeződik a szervezet, ami a szervek károsodásához, majd leállásához vezet.
Emiatt a betegek véroxigén szintjének túlzott csökkenése előtt már megfontolandó volna a vörösvértestek pótlása (például vörösvértest-koncentrátum adásával), mert ezzel óvnánk a fontos szerveket az oxigénhiánytól és többlet időt biztosítanánk az immunrendszernek a vírussal való megküzdésre.
Kérjük, vegye fontolóra felvetésünket.
Köszönettel: Baktay Zelka és Baktay Miklós

About red blood cell support for COVID-19 patients
Dear Sir,
Just weeks ago, studies began to appear with new insights that brought the following paradigm shift:
COVID-19 causes prolonged and progressive hypoxia by binding to the heme groups in the red blood cells. People are simply desaturating. That leads to organ failures, not any form of ARDS or pneumonia. All the damage to the lungs CT scans show is from the release of oxidative iron from the hemes. This overwhelms the natural defences against pulmonary oxidative stress and causes glass opacity in the lungs. Patients returning for re-hospitalization days or weeks after recovery suffering from apparent delayed post-hypoxic leukoencephalopathy strengthen the notion COVID-19 patients are suffering from hypoxia despite showing no signs of respiratory ‘tire out’ or fatigue.
Based on this, either the ventilator or the pressure exerted in the lungs in other ways helps only to supply oxygen for the reduced number of red blood cells more efficiently. Unfortunately, pulmonary foaming is not a negligible side effect of this treatment. Furthermore, it does not help at all in collecting and removing the carbon dioxide that has accumulated in the body because of the missing functioning red blood cells.
When we learned about this discovery from several sources, we realized that the solution is to give the body new red blood cells to replace the damaged ones. At first, we considered reserving our own blood. Of course, the solution is primarily to top up the blood banks. Later we recognized that any method of supplying healthy replacement red blood cells would help patients.
Zelka Baktay PhD and Dr Miklós Baktay
www.baktayhazaspar.hu

Ember a vízben! – Na és?

Közzétéve Szerző:

Ma egyetlen beszélgetésünk volt csak arról, hogy a vírus által elpusztított vörösvértesteket véradással lehetne pótolni. Egy sportoló tisztelt meg bizalmával, aki saját szavaival tisztességtelenül közel is volt életében olyanokhoz, akik sajátvérrel doppingoltak.

Gyakorlatias szemszögből közelítette.
– Drága.
Nem kaptam fel a fejemet, hiszen tudjuk, a járvány olyasmi, mint egy katasztrófa, olyankor minden drága, mert kevesebb az erőforrás annál, ami szükséges a megküzdéshez. Azzal érveltem, hogy a plazmaferézis sem drágább, mint a lélegeztetés, így vissza lehetne adni a tisztított saját vérplazmát és hozzá saját vörösvértesteket, vagy akár disznóktól levett hemoglobin koncentrátum is megfelel.
– Drága.
– Egy titkos kísérletet talán megérne. Maradhat a beteg a lélegeztető gépen, minden változatlan, csak egy infúziót kötnénk be neki.
– Drága.
– Jaj, ne mán. Megtisztel, hogy hajlandó velem szóba állni, de ez már inkább lepöckölés.

Erre elmondta, azért drága, mert kitudódna. Így, vagy úgy. Ha sikerül, értelemszerűen, ha nem akkor a „na, ugye”-effektus miatt. Lehet, hogy ha az elején vörösvértesteket adnak, akkor most a lélegeztető gép tűnne abszurdnak.

De már elindult az óceánjáró. Senki sem mer róla vízbe ugrani, mert fél nap, mire megfordul. Úgyhogy meg sem fordul.

Gondolatvírus 2.

Közzétéve Szerző:

A gondolatvírus terjed.
Egy üzletember azt mondta, megkérdezett orvost, aki alapjában jó ötletnek tartja a vér tartalékolását, csak hát ugye egy zacskónyi vért 2-3 óra alatt felfal a vírus.
–  Ez tapasztalati adat? – kérdeztem, erre az üzletember eldobta a szálat.

Egy projektekben utazó hölgy azt mondta, valakinek már tetszett a gondolat, az megkérdez valakit, aki talán ért hozzá.

Zelkával elmentünk vért adni. A Karolinára. Ártatlanul megkérdeztem a vizsgáló dokit, lehetne-e félretenni a véremből.

– Minek?
– Ha megbetegszem, így kaphat még némi laufot az immunrendszerem, doktor úr. Félek a vírustól, doktor úr.
– De hát a covid-19 nem okoz vérzést!
– Úgy értem, friss, egészséges vörösvértestek kerülnek a vérkeringésembe, doktor úr.
– Ez nem ezen múlik.
– Hát micsodán, doktor úr?
– Az alacsony szaturáción.
– Az miért van, doktor úr?
– Ne haragudjon, uram, ennyit tudok Önnek mondani.
– A szakirodalom…
– Viszontlátásra.

Ez történt ma 12.20-kor. Holnap levelet írok, magasabb szintre.